Minden magyarlakta vidék legnépszerűbb tündérmeséjének feldolgozásával mi is beállunk a sorba, mely Gyergyai nevével kezdődik, s benne ragyog a Vörösmartyé is…
Mi e halhatatlan népszerűség oka? Elmesélhető még apokaliptikus korunkban az égi szűz és a beavatási utat végigjáró királyfi, a Nap leány és Hold ifjú szerelmi története, mely valahonnan a hattyú nemzetség, a vízimadarak népe őslápjától kísér bennünket?
Olvasatunkhoz Gyergyai Albert varázslatos XVI. századi széphistóriáját vettük alapul, lakodalmas szövegekkel, ráolvasásokkal dúsítottuk, de főhőseink bábok lévén, időről-időre a gesztusnyelv, az ének és a zene veszik át a szót. És hogy a humor se hiányozzék, kölcsönvettük Bufti Rikkót, principális Balog István úr figuráját. Sajdítjuk, ő is szerezte valahonnét.
- Egybeszerkesztette: Tömöry Márta
- Bábok, szcenika: Szász Zsolt
- Előadók: Tömöry Márta, Kozma András, Szász Zsolt
- Zenészek: Bálint Károly, Vaskó Zsolt, Fehérváry Lilla
- Térigény: 6 x 6 méteres tér, ahol a szétszedhető, faragott szekérszínpad felállítható. (Zárt térben 3 méter belmagasság, és 2 reflektor szükségeltetik.)
- Játékidő: 50 perc
- Építés, bontás: 40-40 perc
