1991 óta tizenötödik alkalommal rendezte meg, váltott partnerekkel a Magyar Művelődési Intézet e találkozót. Megfordult itt közel 6000 játszó személy, többszáz hazai és határon túli csoport. Jártak minden felekezet templomában, és kórháztól börtönig számos szociális és kulturális intézményben.

A betlehemjárás a magyar népi színjátszás téli ünnepköri szent formája. Ezt a fajta népi színházat, mely a szimbólumok nyelvén és eszközeivel hat, már alig fellelhető a nyugati féltekén. Mi magyarok, még minden évben láthatunk néhány igazi meglepetést. A 24. órában még mindig vannak, akiknek fontos e szép szokás mívelése, átadása.

E találkozó legnagyobb értéke az a közösségformáló erő, mely hidat képez generációk, tájegységek között. A legszebb féltőn őrzött formát - a határon túli magyar, és a hazai nemzetiségi nyelvszigetekről hozzák. De a hazai kis közösségek küldöttei is komoly áldozatokkal jutnak el a találkozóra. Vegyük észre: korunkban e "kolduló szokás" mívelői az igazi, nagyvonalú adakozók! A játékmenet, az énekek felkutatása, a jelmezek, elkészítése, s a több hetes próbák után kiállnak, s fényes szívvel, ősi viseletben, kitáncolják -éneklik a szent misztériumot, hozzák a nagy áldást!

A program célja kezdettől a hagyományőrzés támogatásával a kulturális identitás megőrzésének elősegítése. A 7 országban élő magyarság kulturális cseréje, a közös szellemi haza kincseinek, saját szakrális formáink variációinak felmutatása a legnagyobb vonzóerő a határon túli csoportok számára. Alkalom a találkozó a hazai nemzetiségek sajátos szokásainak megismerésére, valamint az európai népek közötti barátság elmélyítésére - legbensőségesebb kulturális tradícióink kölcsönös felmutatása révén. A fesztivál közművelődési, néprajzi, művészeti vallási vonatkozásai több kultúrterületet érintenek.

A XVII. Nemzetközi Betlehemes Találkozót 2007 dec. 14-15-16-ra tervezzük, Debrecenben. 2006-ban ugyanis a találkozó színhelyét áttettük ide.

Miért váltottunk? Az első találkozót,1991-ben Kecskeméten rendeztük, a 4. alkalom is ott zajlott. Budapesten négy színhellyel is próbálkoztunk, de a világvárosi, „csúcsra járatott” karácsonyi vásári forgalomban, légkörben egyre kevésbé tudtuk azt az intimitást biztosítani a játszóknak és játékoknak, melyet e szent forma méltán igényel. Sem azt a figyelmet, melyet e ritka nemzeti örökségünk megérdemel.

Mért épp Debrecen? E nagy alföldi városban erősek a hagyományos magyar kultúrához kötődő alkotó tevékenységek, szokások, s a Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszékén már a 80-as évek végétől folytak e tárgyban komoly néprajzi gyűjtések. (Elég Újvári Zoltán népi színjátszással foglalkozó köteteire utalnunk, ill. a Makoldi házaspár és tanítványaik tevékenységére!) 2006-ban az KLTE-ről Makoldi Sándor köre és a néprajzos hallgatók éltek az alkalommal az adatközlőkkel megismerkedésre, önálló gyűjtőprogramok indítása céljából. (2002 óta az ELTE Néprajzi Tanszékének 2 diákja, Pákay Viktória, Geszti Zsófia, gyűjtést folytat a Kárpátalján, a Nemzetközi Betlehemes Találkozókon kérdőíves interjúkat készítettek, digitális kamerával vették fel a találkozók anyagát.)

Debrecen földrajzi fekvése miatt is alkalmas színhelynek ígérkezik, hisz a még autentikus betlehemes hagyományokat falusi, élő közegben gyakorló területek a Felvidék, Kassa környéke, a Kárpátalja, a Partium, Erdély kapuja mintegy a betlehemed játékok tekintetében egymásba átérő néprajzi egységeket foghat össze – az alföldi pásztorjátékoknak meg egyenesen itt volt egyik centruma.

2006-ban a színházi szakemberek részéről komoly segítséget kaptunk. A debreceni Csokonai Színház komoly összeggel járult a találkozóhoz, bevonva antropológai színház-kutatásai körébe a magyar népi dramatikus szokásjátékok minden magyarlakta területen általános formáját, a máig élő betlehemezést.

A Debreceni Városi Művelődési Központ, adott helyet a XVI Nemzetközi Betlehemes Találkozónak, 3 napon át meleg otthonos körülményeket teremtett a fellépőknek. S a város 16 kultúrháza, intézménye társult a betlehemesek fogadására. A DVMK által koordinálva, a „Gyertyagyújtás idején” c. karácsonyváró délelőtt keretében egy-egy csoportot fogadtak a vendéglátók. Fogadta a betlehemjárókat a Szent László templom, s a Déri Múzeum is. (Népművelőként mindig is forszíroztuk, hogy ne csak egy gálaműsorban, színpadon, de élő közegben is játsszanak vendégeink)

Az újratanítás érdekében több tanácskozást szerveztünk eddig, ezt a Színbáb Egyesület bevonásával kívánjuk folytatni, a régió pedagógusai körében Egy nemzetközi konferencia összehívását tervezzük, a találkozóhoz kapcsolva.

A találkozó koordinációját, a szervezést a Magyar Művelődési Intézet vállalja továbbra is.

Terveink:

Célunk a jövőben a még feltáratlan területek bevonása, pl. a szlavóniai szórvány-magyarságé. Csángó területről se fogadtunk még játszókat, pl. urálókat. A jövőben próbálkozunk a nagyvilágba szakadt magyarok felé kapcsolat-építéssel.

És folytatjuk, azt a gyakorlatot is, hogy egy-egy szomszéd nép reprezentáns játékát fogadjuk találkozónkon. Jártak nálunk, 2000-ben a botosányiak, kalusar játékkal, Romániából, 2001-ben egy orosz vertyep-játékot fogadtunk, Moszkvából, s 2003-ban pedig egy rodopei bulgár folklór-együttest.

A 2007-es évben a bábtáncoltatás hagyományát, kiemelten fókuszba állítanánk. A gazdag ukrán, lengyel, szlovák karácsonyi szokásokat, a híres zslob, vertyep játékok egy egy példájának meghívásával a magyar bábtáncoltató betlehemezés összehasonlító kutatásaihoz is új szempontokat kaphatnánk.

A színház részéről a Kijevben végzett Vidnyánszky Attila főrendező, s a dramaturg Kozma András, moszkvai színházi kapcsolatai révén, ill. az UNIMA, a bábosok nemzetközi szervezete tud segíteni a meghívandók kiválasztásában. A színház felveszi a kapcsolatot az erdélyi, a kolozsvári színház-antropológiai kutatócsoportjával( Visky András)

Az idei Kodály évre tekintettel a debreceni kórustalálkozók hagyományához kapcsolódva Kodály betlehemes tárgyú kórusainak megszólaltatását,kórustalálkozó szervezését javasoljuk a debreceni Kodály kórusnak.

Az MMI a találkozók játékanyagát szerény eszközeivel, kezdettől rögzítette. Tetemes videó-anyagunk gyűlt össze, SVHS, VHS felvételek, 2-3 éve Betamax nyersanyagra, ill. 2001 óta videósunk digitális technikával dolgozik. Több kamerával, s jobb technikai feltételekkel kellene tenni mindezt. (Hoppál Mihály, aki a 2003-as Intézetben szervezett betlehemes tanácskozás védnöke volt, megnyitójában aláhúzta: mivel a folyamatosan élő, autentikus hagyomány továbbadói, őrei egyre fogynak, az élő hagyomány megfelelő képi rögzítése a legsürgetőbb feladat! A korábban felvett anyagok DVD kazettára rögzítését, az anyag vágását feliratozását, a felvett unikum anyagok leírását is sürgősen el kellene kezdeni. Ez ügyben tárgyalásba kezdtünk a Csokonai Színház stúdiójával egy közös színházi archívum érdekében. )

Fotóanyagunk is jelentős.

Kezdettől kerestük a kapcsolatot a rádióval, tévével. (1991-ben: 4x10 perces anyagot készített a kecskeméti kábel tv, 1997-ben a kereskedelmi tévé készített egy órás műsort, Halmi György Pásztorok a Kisjézusnál címen készített fél órás filmet.)

E területen is előrelépés történt. A színház, Mispál Attila vezetésével felvette a találkozó teljes anyagát, videóra, 2 kamerával, digitális technikával. Több külső színhelyre is kimentek, riportokat készítettek. A színházi antropógiai nemzetközi program keretében Eugenio Barba színháza, az Odin Theatret egy megfigyelőt küldött. Kaj Berdholt végignézte a találkozót, ő is készített interjúkat.

A debreceni kábeltévét rövid tudósítást adott a találkozóról.

Tömöry Márta, 2007