1944 nov. 22-én születtem Orosházán, értelmiségi családban. Alapiskoláimat vidéken végeztem. A gimnáziumot Vásárosnaményban kezdtem, majd 1961-ben Budapesten, a Kaffka Margit Leánygimnáziumban érettségiztem, 1963-ban, jeles eredménnyel.

A középiskolai történelmi tanulmányi verseny egyik helyezettjeként felvételi nélkül kerültem az ELTE Bölcsészkarára. 1968-ban végeztem a magyar és történelem tanári szakon, jeles eredménnyel. Szakdolgozatomat nyelvtörténetből írtam – Bárczy Géza professzornál. 1968-76-ig a MTA Történettudományi Intézetében kutatási segéderőként a Dualizmus korát búvárlottam, Hanák Péter osztályán.

1975-ben férjhez mentem Hollós László, a Prágai DAMU-n ösztöndíjjal bábrendezést tanuló diákhoz. 1976-ban, a Magyar Kulturális Minisztérium és a Cseh Oktatási Minisztérium engedélyével rendkívüli hallgatóként felvettem a bábdramaturgia-rendezés szakot a Prágai Múzsai Művészetek Akadémiája Színművészeti Karának Bábos Katedráján (DAMU). Három évig nappali tagozatos rendkívüli hallgató voltam, egyéni tanulmányi programmal. Tanulmányaimról abszolutóriumot kaptam, szakdolgozatomat: "Az élő színész, mint jelenség a bábszínpadon, s hatása az előadás struktúrájára" címen írtam, cseh nyelven, 1978-ban.

Hazatérve nem kaptam állást lévén akkor mindössze egyetlen bábszínház Magyarországon. Végül - kerületünk akkori képviselőjének, Gyurkó Lászlónak a közbenjárására - központi státusba vettek a Nemzeti Színházba. 1980-83-ig dramaturgi, lektori munkát végeztem a Budapesti Gyermekszínházban Nyilassy Judit igazgatósága idején, Selmeczy Elek mellé beosztva a dramaturgiára. (A Csizmás Kandúrt az itteni stúdiónak írtam, mely rekord előadásszámot ért meg azóta!) 1983-ban a pécsi Bóbita Bábszínház szerződéses lektora voltam. Számos gyermekszínházi-, és bábdarabot írtam, forítottam, ezeket több színház, bábszínház, ill. a MTV játszotta, játssza. (Lásd a művek jegyzékét!)

1983-tól 2005-ig a Magyar művelődési Intézetben dolgoztam, ahol a bábos oktatás, vizsgáztatás; az amatőrök fesztiváljainak, életének szervezése, dokumentálása, nyilvántartása; szakanyagok írása volt a feladatom. Kitalálója és 15 éve szervezője vagyok az Országos, - ill. a magyarok sajátos helyzete miatt Nemzetközi - Betlehemes Találkozónak, mely a Kárpát medence téli ünnepköri játékainak rangos szemléjévé nőtte ki magát, és hatására regionális találkozók alakultak itthon és a határon túl is. 1993-tól a nyírbátori Szárnyas Sárkány Hete Nemzetközi Utcaszínházi Fesztivál intézeti felelőse, ill. a határon túli magyaroknak szervezett, ún. Bábos Kurta Kurzus kitalálója és vezetője voltam, nyugdíjazásomig.

2005 aug. 1-jén nyugdíjba mentem.

1988 óta egy több átalakulást megért, alternatív színházi formációban dolgozom mint dramaturg és bábszínész. Szász Zsolttal hoztuk létre a Prolihistriót (88-89), majd Bassola Richárdékkal a Még Színházat (90-93), és végül 1994-től a Hattyúdal Színház néven létrehozott társulás keretében (A MéG Színházból velünk jött Krivács Zsolt, s belépett hozzánk Bálint Károly, tekerős. 1996ban belépett Vaskó Zsolt, Kozma András, 1997ben Fehérváry Lilla, s végül 2002-ben Simándi Katalin. 2006-ban DLA doktorátust szereztem, a Színművészeti Egyetemen, ”A bábos fenomén - a drámatörénetben és napjaink gyakorlatában” témában.

PUBLIKÁCIÓK:

Könyvek:

• Itt a bábszínház! 1985, Móra. (E könyv egy részét japánra fordították, és kiadták egy japán pedagógiai gyűjteményben, 1987-ben)
• Ember és báb. Bábszínházak, műhelyek, kisérletek. Múzsák, 1989. (cikkgyűjtemény)

Bábjáték-fordításaim a Bábjátékos kiskönyvtárban:

• Aloiz Mikulka: A fehér macskahercegnő. In: Bábj. Kiskönyvtár. 73. sz., l987. (83-86 közt játszotta a debreceni Vojtina.)
• Daisy Mrázková: Mese arról... In: Bábj. Kkt, 76. sz. (ford., átdolg.)
• A sétáló ház kalandjai, avagy Cecil Brum úr vasárnapja. In: Bábj. Kkt., 77. sz.
• Bábozzunk együtt! In: Nyitva van az aranykapu, Múzsák, 1987. 21-28. p.
• Három klasszikus bábjáték Faust, Don Sajn, Genovéva. Bábj. Kkt. 1992. MMI. /Szerk. ford. bev. tanulmány./

Cikkek:

• Tudósjelöltek, Albérlők háza, Az egyenlőség ára (Irodalmi riportok az És-ben: 1970-73)
• Riport Kós Lajossal. In: Színház, 1985.
• Beszámoló egy gareoult-i délfrancia, pünkösdi bábfesztiválról. In: Színház, 1986.
• Vissza a gyökerekhez! / Beszámoló a japán UNIMA fesztiválról. In: Világszínház, ’88.
• Válaszúton (a pécsi nemzetközi bábfesztiválról) In: Világszínház, ’89.
• (Rövid írások a Színfoltba, a Népművelés c. lap mellékletébe a békéscsabai, pécsi, bábfesztiválokról, ill. a Bábjátékos c. időszakos lapba, és évente az UNIMA bulletinbe.)
• Beszámoló a betlehemes találkozókról. In: A MMI évkönyve,1993-94. 215-218 .p.
• A vietnami vízibábszínház. In: Színház, 1996, jún. XXI. évf. 6.sz., 17-21.p.
• Beszámoló a Peter Schumann által vezetett kecskeméti worksopról. In: Játékos, 1998/ápr., 22-26.p

• A VIII. Nemzetközi Betlehemes Találkozó.1998. ismertető füzet, MMI, 16 p.
• A betlehemes találkozók mérlege. In:
• Hanem vagyok csodafiú szarvas. In: Játékos 1999 dec., 29-42 p.
• A betlehemjárókról. In: Szín (A MMI lapja), 5/6, 2000. 8-14 p.
• A XI. Nemzetközi Betlehemes Találkozó. 2001. Ajánló füzet, MMI kiadv., 12 p.
• Bába bukra (részletek a készülő könyvből) In: Polisz, 2000 jun.-júl., 53. sz., 15-23 p.
• Így nyírtok ti. A Nyírbátor-jelenség. In: Sárkányfog, Nyírbátori ajánló füzet, 1999. 10-11 p.;Játékos, 1999 dec., 22-28 p.
• Az ünnep természete – a természet ünnepe. In: Sárkányfog, 10 -11 p.
• Bátori táncszók. In: Sárkányfog, 2001,10-11 p.

• Mesélünk – lovakrul. In: Sárkányfog, 2002. 12. p.
• A bábos szakterület helyzete. In: Bíró Ágnes (szerk.): Alkotó emberek. Amatőr művészetek az ezredfordulón, 2.jav. kiad., NKÖM Közművelődési Főosztálya, 200l. 213-224.p.
• Műhelybeszámoló. (2004-es, XII. Nyírbátori Szárnyas Sárkány Hete Nemzetközi Utcaszínházi fesztiválról, és hozzá kapcsolódó Sárkányműhely és nemzetközi bábos Kurta Kurzus munkájáról.) In: MMI 2005. évkönyv. 101-105.p.
• Tömöry Márta - Szász Zsolt: Archaikus elemek a magyar betlehemes játékokban (XV.Nemzetközi Betlehemes Találkozó, 2005,XII.17, az MMI ajánló füzete);ua. Jön a karácsony borzas szakállával… Debreceni Színlap, regionális színházi folyóirat, 2006, I. évf. 3.sz.
• A bábos bódé belülről.Múltszázadi beszélgetés Kemény Henrikkel.In:ArtLImes 2006/2-3.BÁB-TÁR II-III.117-125.p.
• Lássuk a medvét!( Interjú Schmidt Évával a medveünnepről – részlet doktori dolgozatomból) in:Debreceni Színlap, regionális színházi folyóirat, Debreceni Színlap, regionális színházi folyóirat 2007 II.évf.1.sz.

Játszott darabjaim:

• Macska Mester, avagy a Csizmás kandúr (Premier 1982 februárjában, a Budapesti Gyermekszínházban. Az Arany János Színház is átvette, és sikerrel szerepelt vele Itáliában egy utcaszínházi fesztiválon, repertoáron volt 96-ig, játszották a Gyulai Várjátékokon, adta a Zalaegerszegi Színház, és a Miskolci Színház is, és legújabban Erdélyben megy, a hírek szerint.)
• Ki jön velünk Valaholba? (Pécs, Bóbita, 1983 nov. 9.R: Hollós László)
• Hamupipőke (Pr.: 1984 okt. 7., R: Hollós László. Felújítva: 1987, Pécs.)
• A bűvös lámpa. árnyjáték-adaptáció. (1985 dec. 24., Eger Harlekin, R: Demeter Zsuzsa. Ment Marosvásárhelyen is, 1996-ban.?
• Hófehére, adaptáció (Eger, 1986 ápr. 20., R: Hollós László.)
• A Mindentudó gépszínház, (commédia dell'arte típusú kanavász, idegen ötletből. Pr.: Játékszín, 1987 máj., R.: Hollós László.)
• Az égigérő fa (R.: Hollós László, 1987, Eger)
• Szelek Ura és Esők Úrnője (Paul de Musset meseregényéből és breton-normann legendákból Pr.: 1996 febr. 11, T.-R.: Szász Zsolt, Pécs, Bóbita. E mű tervezői és legjobb színészi díjat kapott a zágrábi PIF-en, 96-ban.)

• Thyll Ulenspiegel (Charles de Coster regényéből, Michael Ghelderode darabjai és középkori szövegek felhasználásával. T-R.: Szász Zsolt, Pr: 1997 márc.25 – Kecskemét, Ciróka.)
• Japán mesék. (Pr.:1998 febr. T-R.: Szász Zsolt, Pécs, Bóbita)
• Két Hold van a poharamban, (a Dajka Margit Alapítvány számára, szerk.játék) 1998. Bp., Almássy Téri Szabadidő Központ, R.: Ambrus Asma.)

• Harlekin vagy Pierrot. (Michel Tournier meséje és commedia dell’arte kanavászok alapján. Pr: 2003 dec.7., Eger, Harlekin bábszínház, R.: Kovács Géza; báb és díszlettervező, kivitelező: Szász Zsolt, zene: Vaskó Zsolt és Fehérváry Lilla.)
• Naplánya, Holdfia. (Eszkimó és néger teremtésmítoszokból írtam bábszínpadra. Pr.: 2004 okt. 17., Zalaegerszeg, Griff Bábszínház, R: Csató Kata – Veres András, T: Boráros Szilárd.2005-ben az előadás UNIMA nagy diplomát kapott a Békéscsabai Nemzetközi Bábfesztiválon)
• A halhatatlanságra vágyó királyfi (Székely népmesék és Juhász Ferenc verses meséje alapján. Pr.: 2004. okt. 23., Marosvásárhelyi, Ariel Bábszínház, T-R: Szász Zsolt. Zene: Fehérváry Lilla. Békéscsabán, 2005-ben, UNIMA kis diplomát nyert a művel a színház)

• A bolond lovag (Parzifal, Wolfram von Eschenbach művének bábos adaptációja. Pr.: Pécs, Bóbita, 2005 okt. 16., T.-R: Szász Zsolt, Zene: Fehérváry Lilla.)
• Csodák kertje (Mesejáték kicsiknek, Jiri Trinka Kert c. meseregényéből, Iva Perinova adaptációjának felhasználásával.új változat) Pr.: Mesebolt Bábszínház Szombathely, 2007 márc.18 T-R:Szász Zsolt. Zeneszerző: Fehérváry Lilla. Szcenika: Boráros Szilárd

Fordításaim, színházi megrendelésre:

• Vlasta Pospichylová: A visszhanghercegnő. Népszínház,1984.R:Petrik József, Zene: Madarász Iván
• Eva Hanzliková: A három kókler. A Kecskeméti Ciróka, Pr.:1990 márc.3. R.: Tömöry Péter. A Győri Vaskakas Bábszínház 1998-as évadban játszotta. R: Sramó Gábor.
• Pavel Vasicek: A szivárványszínű labda. A Pécsi Bóbitának fordítottam a 1980-as években, a Győri Vaskakas 2000-ben adta.

• Daisy Mrázková: Hahó nyuszi! Pécs, 1985 nov.10, majd Kecskemét, Ciróka, 1986. Mindkét játékot Hollós László rendezte.
• Pavel Cmíral: Puspang úr. fordítás a Cirókának, 1994. Kovács Géza a Budapest Bábszínházban realizálta, 2002-ben Csoda címen, Varró Dániel verses átiratában.
• Gombra nyíló kapu, Jiry Trnka és Iva Perinova meséjéből. 1996, Kecskemét, r: Kiss Rita.

Tévés megrendelésre írt készült játékok:

• Állatmesék, 1980. A MTV-nek. R: Hollós László.
• Hollós László – Tömöry Márta: Az égszínkék madár, 1989. Marie Catherine D’Aulnoy meséje alapján. R.: Hollós László.

Önálló, kísérleti színházi formációinknak írt darabok:

• A Prolihistrió csapatnak:
• A kékszakállú lovag. (1987: Színész tablók alapján szerk.)

• A MéG Színháznak:

• Az Bódog Ferencről... (1990. A Jókai kódexből vett – mirákulum.)
• Karácsonyi misztérium (1990. a lövétei betlehemes, bábtáncoltatók, és a bucsui regősénekből szerk.)
• Karácsonyi misztérium (1990. a lövétei betlehemes, bábtáncoltatók, és a bucsui regősénekből szerk.)
• Jupiter theátruma, avagy a vándorló színészek (1992. P. Celestin – Balog István kanavásza és egyéb művei alapján szerk.)
• Lohengrin rejtély (1993. töredék felh. a Hincz hagyatékból.)
• Isa, pur es homuw... (1990. képmutogató játék székely népballadákból.)

• A Hattyúdal Színháznak:
• Árgyilus királyfi és Tündér Ilona (1994. Gyergyai Albert, Balog István és népi imák, dalok felhasználásával.)
• Az fordolt farkasról...(1995. Szent Ferenc játék bábos átdolg.)
• Regős Misztérium (1997 dec. 21.)
• Vérballada (1998. Képmutogató játék – újtipusú, erdélyi balladákból.Új változat)
• Szent László királyrul, ének (Pr: 2000. jun., Zamárdi, R-T: Szász Zsolt. Látomásos játék a Képes krónika, búcsús énekek, népmondák alapján.)
• Hejjgető, avagy a kenyér misztériuma. (2001. A Magyar Királyi Bábszínház nevű utcaszínházi társulásunk közös produkciójának kanavásza, újévi csángó szokásénekek alapján.)
• A három körösztyén leány, 60’ Pr: Besztercebánya, 2004 szept. 14 (Szerkesztett szöveg a 14-16 sz. magyar nyelvű kolostori irodalom anyagából)T-R: Szász Zsolt

Minden formációnk műveivel számos alkalommal szerepeltünk hazai és külföldi nemzetközi fesztiválokon, 12 országban.